2008–ban az egész épület teljes átépítésen ment keresztül és jelenleg egyike Késmárk legszebb épületeinek.
Késmárk, a kulturális valamint történelmi emlékekkel gazdag iglói régió egyik központja, valamint a járás székhelye. 630 m tenger feletti magasságban a Magas Tátrától nem messze található. Késmárk királyi városként 1269-ben IV. Béla magyar királytól kapta jogait, noha előtte már szláv-német település volt.
Késmárk város valószínűleg négy település – A Szt. Mihály Arkangyal templomi, a Sasovi Szt. Erzsébet templom melletti település (ma Minor Bazilika) a Szt. Kereszti és a Péter – Pál település egybeolvadásával jött létre. Szabad városként több gazdasági és politikai előjogot kapott – pl. a két évi vásár jogát, a címer használatának a jogát, amely a mai napokig nem sok változáson ment keresztül.
A város kedvező fekvése - fontos üzleti utak közelében - felgyorsította annak gazdasági fejlődését. A 15. - 19. században, 40 kézműves társulat – céh működött itt. A festők, asztalosok, takácsok, posztógyártók, tűgyártók és aranyművesek Európa szerte híressé tették Késmárkot.
A város történelméhez tartoztak a gyakori harcok - a késmárki határban összesen tizenhárom háború zajlott le – az egyik több mint száz évig tartó a közeli Lőcsével a másik majdnem 250 éves a saját várával szemben. Késmárk több mint hét évszázados fennállásénak jelei meglelhetőek az építészetében is, amely a román stílustól kezdve szinten minden stílust tartalmaz. 1950–től Késmárk történelmi központja a városi emlékrezerváció közé tartozik, amelyből Szlovákiában összesen 17 van. 1991–ben újra bevezették vásárok tradícióját. Nyáron megrendezésre kerül az ismert Európai népi kézművesség, télen pedig a Karácsonyi vásár.
Többet a www.kezmarok.sk vagy a www.kezmarok.net